Sziasztok!

Ma nagyon jó idő volt, bár a kedvem még mindig nem az igazi, de a napsütés igazán kárpótol érte :) Alig várom, hogy még jobb idő legyen, na és vége legyen a sulinak. (igaz lesz nyáron gyakszi... de kibírható :D)
Amint hazaértem, hódolni kezdtem kedvenc szokásomnak, vagyis Így jártam anyátokkal nézés, egy tábla csoki és cola társaságában. :)
Ma suliban szokásos farmer, póló összeállítás volt rajtam, de ma felavattam a szoknyámat, ezért gondoltam csinálok egy outfit posztot is. :)
Magasderekú szoknyát barna övvel, kékkockás rövidujjú inggel és fekete sima pólóval vettem fel + balerina cipőt a "laza kislányos" kinézetért. :D
Semmi extra, de azt hiszem amint még jobbra fordul az idő (persze harisnyával) ezt az outfitet tuti felavatom suliban is ;)

Persze hogy zene se maradjon ki, berakom az aktuális kedvencemet, már csak a dalszöveg miatt is! :)
 

Sziasztok!

Az egész hét olyan gyorsan eltelt... Legalább annyi vígasztalt, hogy jó idő társult hozzá, ráadásul kiolvastam egy-két könyvet is. 
Most március idusán, vagyis a magyar nemzet ünnepén, úgy gondoltam mutatok egy kis ízelítőt a verseimből. Egyik kedvenc saját versemet osztom meg veletek. Remélem tetszeni fog! :))

Időtlen időkig

Időtlen időkig vártam arra,

Hogy valaki átsegít egy jobb oldalra,

Hogy két kezével felsegít a porból,

és együtt kezdhetjük egy biztosabb pontból.

Fejem már nem zúg, ha erre gondolok,

Szívem már nem fáj, de néha befordulok

Magamba, mert beködösít egy árnyék,

És rossz bele gondolni, hogy az élet csak egy játék.

Voltak akik vállon veregettek hogy szép,

Amit álmodok azt ne tépjem szét,

Csak vigyázzak arra, hogy ne okozzak hibákat,

De az életben soha senki nem volt hibátlan.

Szeretnék törölni az emlékeim falán,

Mert a belesorvadás a legbiztosabb halál

A szívben, és ezt soha nem engedem,

Rá kellett jönnöm, hogy ez méreg csak ellenem.

Vágyunk egy jobbra, de nem teszünk érte,

Ha valaki felkarol, azt nem vesszük észre,

Amikor úgy éreztem, hogy senki nem ért meg,

megbántottam másokat, pedig senki sem kérte,

Az elnyúlt harag is egy kézbe vett parázs,

Ameddig tartod, annyi újabb sebet találsz.

Sziasztok!

Ha jól emlékszem anno, ezt az oldalt személyes oldalként kezdtem el, voltak is bejegyzéseim, de az évek során mindig kitöröltem az akkori gondolataimat, és szó szerint hagytam a picsába, nem volt kedvem tovább szerkeszteni. Aztán a napokban eszembe jutott, hogy ez az oldalam még mindig megvan és mi lenne, ha mostmár rendesen elkezdeném a blogírást. Komolyabban szeretném leírni a gondolataimat, a véleményeimet és megakarom nektek mutatni, hogy milyen az én kis személyes világom. Az, hogy emiatt erőt vettem magamon, azt annak köszönhetem, hogy sok változáson estem át az életben. Voltak csalódások, boldog pillanatok, fájdalmak, de mint rengeteg idézetben is olvashatjuk, mindig tovább kell lépni és annak örülni amink van és megadatik.
Lehet, most azt hiszitek, hogy: Ó, már megint egy lelkes kezdő blogoló, aki abba is fogja hagyni pár nap elteltével... Én viszont semmiféleképpen nem szeretném, hogy megtörténjen. Lehet, hogy ez sok embernek csak egy unalmas személyes oldal lesz, de én nem most szeretném ezt abbahagyni!  Ha valaki követni fogja a blogbejegyzéseimet, az már nekem félsiker, hiszen így tudni fogom, hogy miért is ne hagyjam abba.
Persze, nem is akarom, hogy unalmasak legyenek ezek a bejegyzések, személyes életem mellett szeretnék írni másról is, mint például a zenéről, filmekről, szépségápolásról, divatról és olyan témákról, amikről van véleményem. :) Valamint megosztom veletek a verseimet, írásaimat és az alkotásaimat is. Dizájnkészítési képességeim a minimumot ütik meg, de nem is erre szeretném a hangsúlyt fektetni, hanem az írásra.  
Remélem sokan fogtok velem tartani!:)
 

Puszi:Anett :)